2010. május 5., szerda

Kedves kollégák

Dear Colleagues,
Please, do not crucify me because of printing and working as a little angel.
Multicég, kell inglis és magyar verzsön is, szóval tehát:

Kedves Kollégák!
Kérlek, hogy ne feszítsetek keresztre, amiért nyomtatok és dolgozok, mint a kisangyal. Merthogy épp csak a munkámat végzem, vagy valami olyasmit próbálok tenni, hiszen bélből és fizetésből élőként nagy súllyal esik latba, hogy vajon mennyire megfelelően ténykedek day by day azon a gyönyörű munkahelyemen, a házfalra néző irodában.
Szerintem annak a munkatáskámnak a legjobb, aki elkapott valami vírust a kiküldetésén, és most sz*rik bejönni. Otthon őrizni Winston Churchill monogramját is sz*r, meg itt poshadni se jó. Mert itt a közelgő telihold hatására előbújt a kollégákból az állat. Egyesekből csak a bolha, másokból a farkas, megint mások meg úgy farkatlanok, ahogy vannak...
Kivételesen újabb értelmi favágásban veszek részt: kézikönyveket nyomtatok, állítok össze és postázok. Nem túl érdekfeszítő, de aki ismeri e szakma szépségeit, annak...
...annak meg aztán maga a rémálom.
A cég rengeteg, több mint sok nyomtatót birtokol, s én ebből csak egyet foglalok, de valahogy épp mindenki arra óhajtna nyomtatni.
Már megszoktam, hogy külön engedélyt kell kérnem még a takinénitől is, ha valamit csinálni szeretnék, de most hiába adták áldásos beleegyezésüket, valahogy mégsem boldogok. Talán frusztráltak attól, hogy látják, más mennyit melózik, míg ők... biztosan nem keveset munkálkodnak a cégnél. Sosem vonnám kétségbe mások érdemeit, ha van nekik. De amilyen lojális vagyok, még akkor sem, ha nincs.
És mindeközben az ájtís rendszergizda előadta, hogy ő sosem nyomtat, mert nem öl meg fákat, és mindent észben tart, vagy a gépén tárol.
Hmmm...miután 120 kézikönyvvel dolgozom, viccesen szerénykedtem azzal, hogy én is mind a 120-at ismerem fejből, de engem még sem adhat le hivatalosan a cég. (Illetve azt másképp hívják.)
De rendszargazda srác csak védte a fákat, meg green office...stb. Ő bizony nem vágott ki volna ennyi fát (ránézésre sem bírná ugyanis a fizikai munkát). Mire én: azért néhány tuskót csak kivágnál a cégnél, nem?
Ászom volt. Poénból. Ez ült. Az ájtís gyerek is. Nem szólt többet. Fél percen belül.
Hamarosan körbeküldök egy köremilt, hogy elkerüljem a munkabalesetet, és ne feszítsenek meg a megfeszített munkatempóm miatt.
Jó túlélést többi dolgozótársamnak!

2 megjegyzés:

  1. Ismerős a helyzet. :) Illetve csak volt.

    VálaszTörlés
  2. Mindig azt piszkandírozzák, aki dolgozik. És azok, akinek van idejük rá, mert ők annyira nem. :)

    VálaszTörlés